Ingatlan

Fontos változások az ingatlan-nyilvántartásban

2023. február 1-én lép hatályba az ingatlan-nyilvántartási törvény változtatásait célzó
rendelkezés. A módosítások több olyan területet is érintenek, melyek megkönnyítik például a
földhivatali ügyintézéseket, és modernizálják a meglévő rendszereket.

A legfontosabb változás, hogy digitalizálódik az ingatlan-nyilvántartási rendszer szerkezete.
A törvény egyik legfontosabb változása az ún. térbeli nyilvántartás lesz, hiszen a mostani
kétdimenziós nyilvántartás sokszor nem tudta kezelni az egy földrészen fekvő, egymást átfedő
ingatlanok tulajdonjogi helyzetét. A megoldás lehetővé teszi a föld alatti, illetve az egymáson
elhelyezkedő épületek ábrázolását és tulajdonrészük elhatárolását. (pl. hidak, pincék).

Változik a tulajdoni lapok lekérésének lehetősége, valamint azok tartalma is. Az adatvédelmi
és okirat-megfelelősségi okokat maximálisan betartva a jövőben ügyleti tulajdoni lap
másolatának lekérésére lesz csak lehetőség, ami bővített adattartalommal bír, valamint
műszaki és földhasználati adatlappal egészül ki.

A módosítások következtében ugyanis a személyes adatok kizárólag személyazonosítás és az
adott cél megjelölése mellett ismerhetőek meg.

Pozitív változás még, hogy a beadványok és a kapcsolódó ügyintézés a jövőben az ország
bármely kormányhivatalában is elérhetővé válik, azaz ingatlanügyeinket az ország
valamennyi földhivatalában el tudjuk majd intézni, az ingatlan fekvésétől teljesen függetlenül.

További pozitívum, hogy februártól lehetőség lesz automatikus döntéshozatali eljárásban
történő ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtására is, ami egy emberi közreműködést nem
igénylő, automatikus elbírálású folyamat, mely során pár óra alatt nyilvántartásba kerülhetnek
a változások.

A klasszikus értelemben vett függőben tartás pedig megszűnik, helyette a vételár
megfizetéséig történő tulajdonjog fenntartása esetén ún. vevői jog bejegyzésre lesz lehetőség,
ami szintén egy 6 hónapos időszak.

Ezen kívül lehetőség lesz fél évre felfüggeszteni az adott eljárást, amennyiben az egyik fél az
okiratok, vagy a másik fél személyazonosságának valódiságát bírálja, illetve, ha a felek között
jogvita lakul ki.

Változtatnak a hiánypótlások menetén is. Hibapótlásra a jövőben kizárólag az okiratot
benyújtó személynek lesz lehetősége. A törvényjavaslat szigorít a mostani eljárásrenden, a
jövőben nem minősül alkalmas dokumentumnak a kérelem, továbbá az okirat tartalmi
hiányosságai automatikusan elutasítást vonnak maguk után.

Lehetősége lesz továbbá a feleknek a bejegyzésüket helyesbíteni, amit a kérelem
benyújtásától számított 3 éven belül vehetnek igénybe.