Az ingatlanajándékozás összetett eljárás, amelynél nem lehet megúszni az okiratba foglalást.
Milyen szabályok vonatkoznak a lakás ajándékozására? Kell-e adót fizetnünk
ajándékozottként, illetve keletkezik-e illetékfizetési kötelezettségünk, ha a szüleink ránk
íratják a házukat? Milyen esetekben lehet visszakövetelni az ajándékot?
Az ingatlanajándékozási szerződés
Ajándékozás esetén az ingatlan tulajdonjogának átruházására kerül sor, akárcsak az
adásvételnél, de mivel az ügymenet nem foglal magában vételárat, így a folyamat végén az
adó- és illetékfizetési kötelezettségek másképpen keletkeznek.
Az ajándékozási szerződésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:
Az ajándékozó és a megajándékozott személyének megjelölését, illetve az ingatlan
bejegyzéséhez szükséges kötelező adatokat; az esetleges haszonélvezeti jogot, a tulajdoni
hányadot, fennálló illetékmentességet; a hatályba lépés időbeli feltételét (pl. halál esetére
szóló ajándékozásnál); az ajándékozási szándékot; az ajándék értékének megállapítását;
valamint a megajándékozottnak el kell fogadni az ajándékot, mivel a szerződés nem lehet
egyoldalú.
Ingatlan tulajdonjogának változását, valamint az ingatlanhoz kötődő vagyoni értékű jog
megszerzését, illetve megszüntetését az ingatlanügyi hatóságnál kell bejelenteni, amit a
szerződést ellenjegyző ügyvéd vagy közjegyző fog az illetékes földhivatalba benyújtani.
Az ajándékozáshoz nem szükséges a tulajdonostársak hozzájárulása, illetve elővásárlási jog
sem állhat fenn számukra.
Az ajándékozási szerződést közjegyző vagy ügyvédi is ellenjegyezheti, amelynek díjai az
ügyértéktől függnek. Ezen felül meg kell fizetni még a földhivatali eljárási és a tulajdoni lap
illetékdíját is.
Az ingatlanajándékozás hátrányai: ajándékozási illeték és adó.
Ha valamilyen oknál fogva nem mentesülünk az illetékfizetési kötelezettség alól, az
ingatlanajándékozás költségei közül számunkra valószínűleg az ajándékozási illeték lesz a
legnagyobb teher.
Oldalági rokonoknak, távoli hozzátartozóknak ajándékozás esetén illetéket kell fizetniük az
ingatlan tiszta értéke után. Tehát az unokatestvérek, a be nem jegyzett élettársak,
a keresztszülők, vagy a nagybácsik, nagynénik, unokaöccsök, unokahúgok lakóingatlanok
esetében 9 %, egyéb ingatlanoknál (pl. garázs, telek) 18 % illetéket kötelesek fizetni. Ugyanez
vonatkozik azokra is, akik semmilyen rokoni, hozzátartozói kapcsolatban sem állnak az
ajándékozóval.
Ajándékozás családon belül – illetékmentességi esetek
Ajándékozásra leggyakrabban családon belül kerül sor. Amennyiben az ajándékozott kiskorú,
a szülő vagy a törvényes gondviselő hitelesítheti a szerződést, ám a gyermek nem
ajándékozhatja tovább az ingatlant, és az érvényes jogszabályoknál fogva a szülők hitelt sem
vehetnek fel a kiskorú nevén szereplő tulajdonra.
Egyenesági ajándékozás
Ajándékozás esetén illetékmentességet élveznek az egyenes ági rokonok, vagyis a
nagyszülők, szülők, gyermekek, unokák, de ide tartoznak az örökbefogadással létrejött rokoni
kapcsolatok is.
Ajándékozás testvérek között
2020 nyara óta az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék sem illetékköteles. Testvérek
alatt azokat értjük, akiknek legalább az egyik szülője vagy örökbefogadója azonos, tehát a
törvény vonatkozik a vér szerinti testvérekre, a féltestvérekre, illetve az örökbefogadáson
alapuló testvéri kapcsolatokra is.
Házastársak közötti ajándékozás
A bejegyzett élettársi kapcsolat vagy a házasság létrejötte óta megszerzett ajándék is
illetékmentes.
Az ingatlanajándékozás adója
Mivel jövedelem sem az ajándékozott, sem az ajándékozó számára nem keletkezik az ingatlan
ajándékozása során, ezért személyi jövedelemadót egyik félnek sem kell fizetnie. Azonban ha
a megajándékozott a szerződés keltétől számított 5 éven belül eladja az ingatlant, úgy szja
fizetési kötelezettsége keletkezik, melynek mértéke az első évben 15%, a második évben
13,5%, a harmadik évben 9%, a negyedik évben pedig 4,5%, míg adóalapja az eladásból
származó bevétel 25 %-át teszi ki.
Halál esetére szóló ingatlanajándékozás
A halál esetére szóló ajándékozás feltétele, hogy a megajándékozott túlélje az ajándékozót,
aki így egyben örökhagyó is lesz. Az ilyen típusú ajándékozási szerződésnél az
ajándékozottnak a hagyatéki eljárás terheiben nem kell osztozkodnia, viszont az ajándékozó,
ha szeretné, még élhet haszonélvezeti jogával a hatálybalépés előtt. Míg a végrendelet
egyoldalúan visszavonható, addig a halál esetére szóló ajándékozás módosítására vagy
megszüntetésére közös megegyezéssel kerülhet sor.
Az ajándékot vissza lehet követelni, ha
– a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartás érdekében az
ajándékozónak szüksége van az ingatlanra;
– súlyos jogsértésre került sor, ami alatt többek közt a bántalmazást, becsületsértést értjük;
illetve
– az ajándékozó feltétele véglegesen meghiúsult, például ha a megajándékozott a
szerződésben foglaltak ellenére nem biztosított tartást az ajándékozó részére.
