Ingatlan

Az új otthonunk – és amit még megveszünk az új lakással

Mit hagy az eladó az ingatlanban és mit vihet magával?

Amikor egy lakás gazdát cserél, felmerül az a kérdés az adásvételi szerződés megkötése előtt,
hogy mi az, ami a lakásban marad és mi az, amit a régi tulajdonos elvisz magával. Ha nem
tisztázzuk előre kellemetlen meglepetéseket is tartogathat, érdemes tehát az ártárgyalások
előtt tisztázni.

Mi ingóság és mi nem az?

Miután az adásvételi szerződésben benne foglaltatik, hogy az ingatlant a megtekintett
állapotban vásárolja meg a vevő, gondolhatnánk azt is, hogy minden, ami benne van, a
vásárló birtokába kerül, az eladó személyes tárgyain kívül. Természetesen ez nem így van,
hiszen a bútorokat, műszaki berendezéseket és egyéb ingóságokat a korábbi tulajdonos viszi
magával és ez általában a vevő számára is egyértelmű.
A problémák akkor kezdődnek, amikor a kulcsátadás alkalmával szembesül azzal a vevő,
hogy ő mást értett az ingóságokon, mint az eladó, és mire ez kiderül, már nincs a lakásban
tűzhely, klíma, vagy csillárok.

A legegyszerűbb módja az ilyen helyzetek megelőzésének, ha az ingóságok is tételes
felsorolásra kerülnek egy külön dokumentumban és még az adásvételi szerződés megkötése
előtt az eladó és a vevő közösen leltárt készít arról, hogy milyen dolgok maradnak a lakásban,
és melyek azok, amelyeket magával visz a korábbi tulajdonos.

Egyúttal érdemes az ingóságok elszállításának kötelezettségére is kitérni, mert nem csak az
tud kellemetlen lenni, amikor a kulcsátadáskor a csupasz négy falat találjuk, de az is, amikor a
korábbi tulajdonos limlomokkal telepakolva hagyja ott a lakást.

A bútorok kérdésére is érdemes külön kitérni! Nyilván nem a szabadon álló szekrénysorok és
az ülőgarnitúra vagy a franciaágy szokta a vita alapját képezni ilyen helyzetben, de ha
beépített bútor, vagy beépített gépek vannak a lakásban mindenképp essen szó róla, hogy az
eladó és a vevő hogyan gondolkodnak ezeknek a sorsáról!

Ez abból szempontból is fontos kérdés, hogy a vásárló annak tudatában tud árajánlatot adni az
ingatlanra, hogy pontosan tudja, a beépített szekrények, a konyhabútor és a konyhai gépek
bent maradnak-e a lakásban vagy sem. Ezek mind növelik az ingatlan értékét és ha nem
tisztázzuk előre a kérdést, megeshet, hogy a vevő olyan dolgot is az ingatlan részének gondol,
amelyet az eladó nem, majd joggal érzi becsapva magát, hiszen ő abban a hiszemben mondott
vételárat, hogy azt gondolta, ezek a tárgyak maradnak a lakásban.

Mit mond a jog?

Az ingatlanokra, különösen a termőföldre és a lakásra, házra a jogi szabályozás nagyobb
figyelmet fordít, mint az ingókra. Az ingatlanok nagyobb értékére, társadalmi és gazdasági
jelentőségére tekintettel az ingatlanvagyon megszerzésére, forgalmára, és az ingatlan feletti
tulajdonjog megszerzésére, valamint gyakorlására vonatkozóan több törvényi kötöttséget,
előírást, tilalmat és korlátozást találunk. Ilyen például, hogy az ingatlan tulajdonosváltása
esetén kötelező írásbeli szerződést kötni, amelyhez ügyvéd közreműködése előírt.

Hogyan készítsünk ingóságleltárt?

Vevőként és eladóként egyaránt fontos és közös érdek, hogy ezek a dolgok is tételesen
megbeszélésre kerüljenek és rögzítve legyenek egy leltárban, hogy senki ne kerülhessen nem
várt kellemetlen helyzetbe, amikor megtörténik a tényleges birtokbaadás. Borzasztó kínos, ha
akkor derül ki, hogy a vevő az ingatlan tartozékának gondolt olyan ingóságot, amiről az eladó
másként gondolkozott.
A legcélszerűbb, ha minden, esetleg apróságnak tűnő tárgyra, kiegészítőre rákérdezünk, ami
számunkra fontos lehet a függönykarnistól, a padlószőnyegen át, a zuhanyfüggönyig és
amiben megállapodunk, azt tételesen le is írjuk.