Ingatlanközvetítőként feladatunk, hogy értékbecsüljünk. Az ingatlan árakat gyakran úgynevezett ár/nm egységben fejezzük ki a szakmában. Ezzel találkozhatunk a különböző hirdetési portálokon is, hiszen magától kiírja a hirdetésekre ezt az egységárat. Most segítünk megérteni mit is értünk a különböző mértékegységeken.
Lakások
Társasházi lakásoknál a tulajdoni lap meghatározó, az ezen szereplő méret a hivatalos. Persze ettől még ha lemérjük a lakást kaphatunk kisebb és nagyobb értéket is. Számos esetben a terasz egy része (fele) beleszámít a lakás hivatalos területébe, és az is lehet, hogy nem. Nincs rá törvényes szabály, így attól függ, hogy a társasház alapításnál hogyan döntöttek. Jó esetben a társasházi alapító okirat kitér erre.
Tetőtéri lakásoknál az 1,9 m alatti terület nem számít bele a lakás hivatalos méretébe. „A hasznos alapterület a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m”. Ezért lehet akár olyan furcsa helyzet, hogy ugyan, ha ki akarjuk cserélni a padlót, akkor 98 nm-re kell vegyünk burkolatot, de hivatalosan csak 65 nm-t adunk el. Ez leginkább a lakáshirdetéseknél megtévesztő. Ki fog megnézni egy 65 nm-es nappali + 3 szobás lakást? Milyen apró szobái lehetnek? Ha pedig 98 nm-nek hirdetjük, akkor mindenki csalódott lesz, mert ugye az a fránya tetőtér.
Új építésű lakások
Az új építésű lakásoknál a megkülönböztetjük a bruttó és nettó területet. Bruttó területe a külső falak által határolt terület, nettó pedig a külső falak belső oldalával határolt terület.
Nettó alapterületnek a “helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe” számít, azaz az esetben össze kell szoroznunk a hosszúságot a szélességgel, és arra kell vigyáznunk, hogy belső mérést végezzünk, vagyis faltól falig vegyük le a méreteket, majd összeadnunk az egyes helyiségek nettó alapterületeit. Újépítésű lakások esetében azonban belső falakat úgy tekintik, mintha nem lennének, így számolják ki a nettó területet, arra hivatkozva, hogy a belső falakat a vevők meghatározhatják, ha pl. több helyiségre osztják, ettől még a megépített alapterület ugyanaz.
Családi házak
A házak esetében a tulajdoni lapon csak a telek mérete vanfeltűntetve. Hivatalosan itt a fő szabály: a hasznos alapterület számítása nem vizsgálja a helyiségek funkcióját, tehát a ház minden helyisége beleszámítandó, így pl. a garázs is.
A hirdetési portálokon az alapterületet vagy a lakóterületet lehet általában megadni, mint paraméter. Ezért magánszemélyek sokszor a beépített alapterületet adják meg tévesen, így egy 3 szintes háznál, amely 2×100 nm épült be, találkozunk méretben a 100 nm-rel. Megtévesztő ugye?
Arról nem is beszélve, ha a lakóterületet kell megadni. Ebben legyen benne a garázs, a pince vagy szuterén, a beépített padlástér?
Érdemes a leírásban mindig pontosan kitérni a különböző életterek és helyiségek méretére, mert így nem lesz félrevezető a hirdetés.
