Megtaláltuk álmaink otthonát, kiválasztottuk a legmegfelelőbb jogi személyt a
képviseletünkre, lefektettük a szerződés feltételeit – minden a legjobb úton halad. Ennek
ellenére előfordulhatnak olyan hibák, problémák, melyekre nem igazán számítunk. Most
olyan eseteket írunk le, ami megnehezítheti az adásvétel menetét.
Meghiúsul a banki finanszírozás
Az adásvételi szerződésben előzetesen már nyilatkoztunk a finanszírozás módjáról, a
határidőkről, és a hitelfelvétel részleteiről, feltételeiről. Még egy pozitív előbírálat után is
előfordulhat, hogy a pénzintézet végül elutasítja a hitelkérelmünket vagy kevesebb összeget
biztosít. Ilyen esetekben fontos, hogy az adásvételi szerződés tartalmazza a banki hitel
elutasításának következményeit. Amennyiben nincs lehetőségünk a teljes vételárat önerőből
megfizetni, akkor a feleknek milyen feltételek mellett van lehetőség a szerződés felbontására
és az elszámolásra.
Késedelmes fizetés, birtokbaadás
Néha az is előfordul, hogy a vevő fizetési késedelembe esik, vagy épp az eladó nem tudja
tartani a birtokbaadás határidejét. A leggyakoribb, hogy az adásvételi szerződésben késedelmi
kamatot, azaz kötbért kötünk ki.
Ha az egyik fél késedelembe esik, az nem zárja ki, hogy a jogosult követelje a teljesítést, akár
bíróság útján is. Ha a jogosult érdeke megszűnt a teljesítéshez, ebben az esetben elállhat a
szerződéstől – azonban az érdekmúlást bizonyítani kell.
Rejtett hibák
Fontos tisztázni, hogy a rejtett hibák azok a hibák, melyek egy alapos áttekintés és körüljárás
esetén sem figyelhetők meg egy adott ingatlan esetében. Az eladó kellékszavatossággal
tartozik az általa kívánt ingatlanért, azaz garantálja, hogy az ingatlanban nincsenek rejtett
hibák. Ezt szokás a szerződésbe is beleírni, azzal a kiegészítéssel, hogy a vevő az ingatlant
megtekintettem az állapotát megismerte.
Ügyvédi műhibák
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a megfelelő jogi szakember mennyire nélkülözhetetlen
az adásvétel során.
Fontos, hogy az ügyvédnek le kell kérnie a tulajdoni lapot, ezzel ellenőrizve az ingatlan jogi
státuszát. Ellenőrizni kell a felek adatait is, ezek elmaradásának következménye az lehet,
hogy nem valós vagy hibás adat kerül a szerződésbe, mely földhivatali elutasítással járhat.
Az ügyvédnek a felek akaratát kell szerződésbe foglalnia, vagyis nem történhet meg az, hogy
az egyoldalúan az egyik félnek kedvez csak. Valamint tájékoztatnia kell a feleket a
szerződésből rájuk háruló terhekről, jogokról, kötelezettségekről.
Az ügyvéd felelősséggel tartozik a téves jogi tájékoztatásért is, ilyen például a téves illeték,
vagy adóvonzattal kapcsolatos tanács.
