Aki ingatlant vásárol tisztában van vele, hogy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik az
adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg. Azzal viszont, hogy milyen kedvezményeket
lehet igénybe venni, már nem mindenki számol, ezért mi most összegyűjtöttük azok számára,
akik épp ingaltan vásárlás előtt állnak.
Mit kell tudni a vagyonszerzési illetékről?
Az illetékfizetési kötelezettség az adásvételi szerződés megkötésével keletkezik. Az eljáró
ügyvéd az úgynevezett B400-as adatlapot az adásvételi szerződéssel együtt benyújtja a
földhivatalhoz, az adóhatóság pedig a forgalmi érték alapján kiszabja az illetéket és erről
postai úton fizetési meghagyást küld a vevőnek.
Főszabály szerint ingatlan vásárlása esetén az ingatlan forgalmi értékének 4%-ával
megegyező mértékű vagyonszerzési illetéket kell fizetni.
Fontos megjegyezni, hogy a forgalmi értéket az adóhatóság állapítja meg. A vevőnek az
ingatlan értékére vonatkozó nyilatkozatát a NAV figyelembe veheti, de ettől függetlenül
akár helyszíni szemlét is tarthat vagy szakértőt vonhat be annak érdekében, hogy az ingatlan
valós értékét megállapítsa.
Illetékkedvezmény cserepótló vétel esetén
A jogalkotó ezt a kedvezményt arra az általános helyzetre találta ki, ha például egy család a
régi lakást „kinövi” és nagyobbat vesz, esetleg munkahely változás miatt valakinek más
településen kell ingatlant vásárolnia és ezért régi házát el kívánja adni.
A kedvezmény lényege, hogy amennyiben a lakásvásárlást megelőző 3 éven belül eladtunk
egy ingatlant és a jelenleg vásárolni kívánt lakás drágább, mint a régi, akkor csak az
értékkülönbözet után kell illetéket fizetni.
Tehát például, ha 1 évvel ezelőtt eladtunk egy lakást 30 millió forintért és most veszünk egyet
35 millió forintért, akkor csupán az 5 millió forintos értékkülönbözet 4%-át, azaz 200 ezer
forint illetéket kell kifizetnünk. Ha az újonnan vásárolt ingatlan olcsóbb, mint amit eladtunk,
akkor egyáltalán nem is kell illetéket fizetnünk.
A kedvezményt akkor is igénybe lehet venni, ha előbb szeretnénk megvásárolni az „új” lakást
és csak utána kívánjuk eladni a régit. Ilyen esetben kérni kell a NAV-tól, hogy az illeték
kiszabását függessze fel. Fontos, hogy a régi lakást 1 éven belül el kell adni, onnantól
számítva, hogy az újat megvettük.
Illetékmentesség építési telek vagy új építésű lakás vásárlása esetén
Nincs illetékfizetési kötelezettség a lakóház építésére alkalmas telek vásárlása esetén,
amennyiben vállaljuk, hogy 4 éven belül lakóházat építünk fel rá.
Nem kell illetéket fizetni akkor sem, ha az újonnan épített, 15 millió forintot meg nem haladó
forgalmi értékű lakást az építtető vállalkozótól (beruházótól) vásároljuk meg. Ha a lakás
értéke meghaladja a 15 millió forintot, de nem éri el a 30 milliót, akkor a lakásszerzés
15 millió forintig illetékmentes, a 15 és 30 millió forint közötti értékre pedig meg kell fizetni a
4%-os mértékű illetéket. 30 millió forintot meghaladó forgalmi értékű ingatlan esetén sajnos
nem tudunk illetékkedvezményt igénybe venni, ez esetben már a teljes összegre 4%-os
illetéket kell megfizetni.
Fiatal első lakásszerző illetékkedvezménye
A 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén az egyébként
fizetendő illeték csupán 50%-át (tehát nem 4%-ot, hanem csak 2%-ot) kell megfizetni, ha az
ingatlan értéke a 15 millió forintot nem haladja meg.
Fontos tudni, hogy a kedvezmény igénybevétele szempontjából a megvásárolt lakás teljes
értéke számít, tehát ha egy 26 millió forintos lakás 50%-os tulajdonát szerzi meg valaki (ami
13 millió forintos ingatlanvagyont jelent részére), attól még nem lesz jogosult a
kedvezményre.
Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona,
lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada vagy lakástulajdonhoz kapcsolódó, az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga (pl. haszonélvezeti jog).
Illetékmentesség családon belüli ingatlan adásvétel esetén
Nem kell illetéket fizetni egyenes ági rokonok (pl. szülő-gyermek, nagyszülő-unoka),
valamint házastársak közötti ingatlan adásvétel esetén.
Hogyan tudunk még spórolni az illetéken?
Ha egy lakást annak berendezésével együtt szeretnénk megvásárolni, akkor érdemes az
adásvételi szerződést megbontani külön az ingatlanra és az ingóságokra, mivel a bútorokra
nem kell illetéket fizetni. Ha például vásárolunk egy lakást a benne lévő bútorokkal együtt 35
millió forintért, ahol a bútorok 3 millió forintot érnek, akkor az adásvételi szerződés
megbontása esetén máris spóroltunk 120 ezer forintot csak azzal, hogy az ingóságok értékét
külön kezeltük a lakás árától.
Bár az illeték összegét nem csökkenti, de megkönnyítheti annak kifizetését az,
hogy magánszemély első lakásvásárlása esetén, kérelemre a NAV 12 havi részletfizetési
lehetőséget biztosít az illeték megfizetésére.
